Daniel Kalder A nagyb�ty�d esetlen�l besz�l m�soknak a sz�v dolgair�l, b�r igazs�g szerint ő is ugyanolyan m�lyen �rez, mint te, csak egy harcos nem t�rja fel a sz�v�t, m�g a fejsze fel nem fedi. Vikingek c. film A j� harcos a...
A Shenjang J–31 (nyilvánosságra került felvételei alapján) inkább az F–35 és az F–22 szerelemgyerekének tűnik, a Lightning II-eshez jobban közelítő méretekkel. Az viszont még a távolabbi jövő kérdése, hogy a távolról irányított repülőgépek (drónok) fejlődése mikor ér el odáig, hogy pilótafülke nélküli vadászgépek vívjanak légi harcokat, bonyolult számítógépes algoritmusokat futtatva és végrehajtva. Kérdés, a mesterséges intelligencia alkalmazása mikor éri el azt a szintet, amikor már az emberi tapasztalat, intuíció, problémamegoldó képesség feleslegessé válik a repülőgépek "helyszíni" irányításához. S persze kérdés, jó lesz nekünk a teljesen robotizált hadviselés?
MiG-21F-13: egy generációval már feljebb A korszakra azonban még mindig jellemző maradt az, hogy egy-egy feladatra (légi fölény kivívása, földi célpontok támadása, felderítés, elektronikai hadviselés, ellenséges légvédelmi radar- és rakétarendszerek rombolása) egy-egy típust vagy egy típuscsalád egy-egy változatát specializálták. Remek példa erre a semleges Svédország SAAB 37 Viggen-családja. Eredetileg külön volt földi célpontok elleni (AJ37), kiképző (SK37), fotófelderítő (SF37) és vadász (JA37) változata. Légi McGywer Az 1990-es években a negyedik generáció hozta el a többfeladatú repülőgépek virágkorát. Kevesebb gép, több képesség. Ehhez mindenekelőtt a számítástechnika fejlődésére volt szükség, valamint a repülőgépek fedélzetére kerülő avionika, tűzvezető, radar vagy éppen navigációs, adatátviteli és elektronikai önvédelmi rendszerekre. A számítógépekkel kormányzott (fly-by-wire) repülőgépek már aerodinamikailag instabilra tervezhetők, azaz egyenes repülésükhöz folyamatos korrigálásra van szükség.