Daniel Kalder A nagyb�ty�d esetlen�l besz�l m�soknak a sz�v dolgair�l, b�r igazs�g szerint ő is ugyanolyan m�lyen �rez, mint te, csak egy harcos nem t�rja fel a sz�v�t, m�g a fejsze fel nem fedi. Vikingek c. film A j� harcos a...
Főiskolai tanárainak szellemi és technikai befolyása, Kádár Tibor folyamatos figyelésre, kísérletezésre buzdító személyisége, Miklóssy Gábor gyakran kíméletlen kritikája, egy-egy téma vagy beállítás akár hetekig-hónapokig tartó rajzoltatása nemcsak a művészeti életre készítette fel, hanem emberi kitartással is felvértezte a növendékeket. A világ töredékeire, a hétköznapi élethelyzetekre mint lehetséges képtémára tekintő, fürkésző kíváncsiság és a magas szintű szakmai tudás inspiráló kettőssége Sükösd Ferenc életművében is tetten érhető. A magyar művészettörténetben leginkább Nagy Istvánhoz köthető az a reduktív hozzáállás, amely a lényeges formai elemeket összeválogatva a tájképeknél sommázó kompozíciókhoz, a portréknál drámai lélekbelátáshoz vezetett. Rendkívül találó és Sükösd művészetére is alkalmazható Egry József idevágó gondolata: "A képtérből igen sokat kell elvennünk, hogy üres ne legyen. " Ha csak felületesen is végigsiklunk a Sükösd-képeken, egyértelmű a szerkezet, a racionális képépítkezés és a gáttalanul áradó színzuhatagok közötti egyensúlyozás, a korstílusnak is megfeleltethető szintézis megtalálása.
Közeli barátai és pályatársai rá emlékezve gyakran alkati fegyelmezettségét hozták fel, ami azonban nagyfokú lelki fűtöttséget, a képeken is nyomot hagyó, belső izzást leplezett. "Vannak néhányan, akiknek lelkében hatalmas tűz ég, és soha nem jön senki, hogy megmelegedjék annál. Az arra menők nem vesznek észre többet, mint egy csöppnyi füstöt a kémény fölött, és aztán mennek tovább az útjukon. Őrizzük ezt a tüzet magunkban, hordozzuk a föld sóját, és türelemmel – de mégis mily türelmetlenül – várjuk az órát, míg jön valaki, aki meg akar telepedni ennél a tűznél, aki maradni fog" – jegyezte fel inkább csak saját magának Sükösd. Amit jelképesnek olvasunk, az maga az élet: a kőtömbről vissza-visszapattanó kalapács ütemes hangja mögött mindennapi viaskodása az anyaggal, az izmokat estére elnehezítő, könyörtelenül nehéz munka realitása húzódott meg. A tapasztalati örökség predesztinál: a művész minden képét látszólag súlyos matéria borítja, ami megjelenítésben szűkszavú, balladás hangvételt eredményez, miközben csupán képzeletünk szövi elmesélhető történetté a képek által közvetített látványt (Cantata profana).
Belváros Lipótváros Önkormányzata által meghirdetett "Fogadj örökbe egy kirakatot" pályázat (Szervita téri kirakat nyertese) 2005-2004. Budapest, Sylvester János Protestáns Gimnázium Rajz-vizuális nevelés tanára 2003, 2002, 2001, 2000, 1999. Tihany, Tihanyi Művésztelep 2001. Zsennye, Diák Zsennyei Workshop 2001. február 14. Budapest, Természettudományi Múzeum - Köztes Átmenetek Interaktív Drogprevenciós Kiállítás díszletei Díjak 2009. KoRenArt media alkotói támogatás pályázati díj 2004. Ráckeve Város Vizuális Művészeti Díja (Diploma c. kiállításon) 1998. Kerényi Jenõ díj 1998.
Sükösdnél az enteriőröket ablakkeretek, festmények, ajtónyílások, falsíkok kontúrozzák. A műterem falai mindig ferdék, néha az a benyomásunk, hogy ránk dől az egész konstrukció: itt jelentkezik árulkodóan a felfokozott lelki töltet. Ziffer Sándorról jegyezték fel, hogy csendéleteit mindig tükörből nézte és festette meg, hogy ne a konkrét valóságot, hanem annak sűrítményét, a képet lássa. A nagy előd, az 1930-as évek embert próbáló időszakában dolgozó Derkovits még talán joggal vélhette úgy, hogy a család, a műterem valamiféle védelmet jelent a külvilág "zajával", ridegségével, szuronyos menetelésével szemben. Pár évtizeddel később Sükösd megértette, hogy az intim szféra védelmet nem, legfeljebb vigaszt nyújthat, de a lélek belsejébe menekített emlékek és érzések kifestésével szellemi társakra lelhetnek a rossz korban született, didergő művészek is. Sükösd sok mindent tudott, ami speciálisan az övé volt. 1983-as székelyudvarhelyi kiállításának leporellóján állapította meg rövid írásában a pályatárs Balázs Imre, hogy helye az erdélyi festészetben már többé-kevésbé körvonalazható, viszont ebben a széles mezőnyben kell elhelyezni sajátosan egyéni látásmódját.
Más művein viszont a művész gondosan egymáshoz igazítja az árnyalatokat, ilyen az egységes tónusban tartott Kerítés, ahol a lépésről lépésre történő keverés következtében a deszkák orgonasípjai a meszes fehértől egészen a puha barnákig és zöldekig terjedő regiszterben szólnak. Némely képeken emberi figurák, sok esetben konkrét családtagok bukkannak fel, máskor csupán a hiányukat érzékeljük egy ottfelejtett, kék festőkabát láttán (Műteremhangulat). Minden motívum ténylegesen tapintható, egyszersmind elvonatkoztatott, időtlen, nem evilági dimenziókat sejtet. A sóvidéki gyermekkorból ismert állatok mozdulatai a művész stilizáló szándéka ellenére pontosak, mégis a jelenet egy pillanata alatt a meg nem verselt balladák, az el nem mesélt mítoszok tartományába hurcolnak minket (Viadal). Önálló sorozatot képeznek a Kultúrpalota egyik folyosójából elrekesztett műtermének képkivágatai. A szikár megfogalmazás, a művész szinte rejtőzködő jelenléte, a kenyércsendélet szociális üzenete, a háztetőn fészkelő fekete madarak sejtelmessége, a visszafogott pasztellszínek használata a Derkovits-hagyomány felfedezésére utalnak, melynek különféle rétegei Nagy Albert, Nagy Pál vagy Simon Endre művészetében is felfejthetőek.
Tornai József (1927), Király László (1943), Kiss Benedek (1943), Gál Sándor (1937), Farkas Árpád (1944) versei Daróci Bárdos Tamás (1931): Föl-földobott kő Szőnyi Erzsébet: Új várak épültek Serfőző Simon (1942), Tamás Menyhért (1940), Ágh István (1938) versei, Szilágyi István (1938) írása Kodály Zoltán: Fölszállott a páva Közreműködnek: Újhelyi Kinga és Rátóti Zoltán színművészek Sass Sylvia Kertesi Ingrid, Meláth Andrea, Bándi János és Pataki Bence énekművészek Nagy Márta és Cs. Nagy Ildikó zongoraművészek Debreceni Kölcsey Kórus, vezényel: Tamási László Erkel Ferenc Vegyeskar, vezényel: Cseri Zsófia Az est irodalmi szerkesztője Mezey Katalin, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Kossuth-díjas költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője. Az est zenei műsorát összeállította Nagy Márta zongoraművész. Az est háziasszonya: Juhász Judit, az MMA szóvivője Időpont: 2019. 00 óra Helyszín: Pesti Vigadó, Díszterem (1051 Budapest, Vigadó tér 2. )
A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Tortamustra 2017 címmel hirdetett pályázatot, melyen profi és amatőr cukrászok mutathatták be tortakülönlegességeiket. A rendezvény különlegességét emelte, hogy a múzeum festményei, szobrai és alkotásai között tündököltek a sütemények. A zsűri elnöke Prohászka Béla olimpiai bajok mesterszakács szerint példaértékű tortadíszeket láthattak az érdeklődők, ízek terén pedig megjelentek a merészebb ízvilágú sütemények is. Az amatőr és profi cukrászok kategóriájában a megjelenést és a díszitést pontozták a bírók, míg a harmadik kategóriában, melyben profik és amatőrök is indulhattak, elsődleges bírálati szempont az íz volt. A kategóriában kifejezett elvárás volt, hogy a mesterséges aromákat és színezéskeket ne használják a cukrászok. A verseny mellett egész nap tortakiállítás és sütikóstolás várta az érdeklődőket, emellett megismerkedhettek a gyümölcs és zöldségszobrászattal, valamint csokicsodákkal, a gyerekeket pedig kreatív foglalkozások várták. A verseny idei témája az innováció volt, így a zsűri előtérbe helyezte, hogy a cukrászok mennyire mernek elrugaszkodni a hagyományostól mind íz, mind alapanyag, mind technológia terén.
Budapest, StollArt Galéria Elle Dekor Magazin "SALE" 2010. november 18. Budapest, PortfolioPoints, IF zenés kávéház "Város-lakók" (egyéni) 2010. október 29. Budapest, Kertész29 Galéria "9/29" 2010. szeptember 28. Budapest, ERICSSON Galéria "Osgyányi testvérek" ( Rózával) 2010. szeptember 23. Budapest, Galéria 12 "szakrális jelképeink" 2010. szeptember 17. Budapest, Szatyor Galéria "Kombinó, kombiné és metafizika" 2010. július 13. Budapest, StollArt Galéria "Női lélek" 2010. április 1. Budapest, Huba Galéria "Védelem" (egyéni) 2010. február 18. Budapest, Galéria 12 "XII. kerületi fiatal festőművészek kiállítása" 2010. február 26. Budapest, BoulevardésBrezsnyev Galéria "Best off Barakk" 2010. január 19. Budapest, StollArt Galéria Cinóber csoport "Városhatár-Létérzet" 2009. Budapest, Színhely Galéria "Megállók" (egyéni) 2009. szeptember 7. Budapest, Barakk Galéria "Sport, Képzőművészet " 2009. június 17. Budapest, ErotikART kiállítás BoulevardésBrezsnyev Galéria szervezésében, Holdudvar Galéria 2008.
Budapest, Karácsonyi Aukciós Kiállítás, BoulevardésBrezsnyev Galéria 2008. Budapest, Olof Palme ház "Magyar Festészet Napja VII. Székely szalon" 2008. június 18. Budapest, Holdudvar "BolulevardésBrezsnyev Galéria" 2008. június 5. Kaposvár, Vaszary Képtár "Festők Városa" 2008. június 22. XX. Debreceni Országos Nyári Tárlat 2007. Budapest, Magyar Festészet Napja Mednyánszky Galéria "Festőnők miniben" 2007. október Budapest, Café Vian 2007. október 5. Bolzano, Piccola Galleria BoH Art Project 2007 Contemporary Hungarian Art" 2007, 2004, 2005. október Hódmezõvásárhely – Vásárhelyi Õszi Tárlat 2007. Budapest, Café Vian "Vian festésztei pályázat" 2007. augusztus 25. Csécs, Cecejovce Plain Air 2007. Szentendre, Szentendrei Művészeti Malom, "Szerb Művésztelep" 2007. június 24. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum "XXXV Alföldi Tárlat" 2007. május 31. Budapest, OCTOGONART "Budapest 2" 2007. április 28. Budapest, Gödör klub (egyéni) 2006. október Budapest, Magyar Festészet Napja 2006. augusztus 6.